Vajda: “Nem élünk eléggé az EU adta lehetőségekkel.”

Publikálva február 12, 2010 admin által.

Van esély egy karbon-semleges magyar EU-elnökségre – nyilatkozta lapunknak dr. Vajda László, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium EU Koordinációs és Nemzetközi Főosztály vezetője. Mennyit profitált az gazdasági krízisből az európai mezőgazdaság? Mire költjük az EU-ból érkező többlettámogatásainkat? Mely lehetőségekkel nem élnek megfelelőképpen a hazai gazdák? Interjúnkból kiderül.

Nem alakult ki egységes álláspont a magyar mezőgazdaságnak az EU-n belüli helyzetére vonatkozólag: a pozitív vélemények az egy főre jutó agrártámogatások mértékével érvelnek, a negatívak pedig azzal, hogy a szektor sokat veszített versenyképességéből a csatlakozást követően.

Hogy is állunk jelenleg?

Ez egy bonyolult kérdés, mivel  nehéz különválasztani a magyar mezőgazdaságot ért uniós, és hazai hatásokat. Nyugodtan kijelenthetjük azonban, hogy az agrárium számára jóval több lehetőséget jelentett az uniós csatlakozás, mint korlátot. Bruttó kibocsátása nemhogy csökkent volna, hanem növekedett. Mezőgazdaságunk meglévő gondjainak nagy része nem a tagságból ered, hanem az itthoni alkalmazkodási készség hiányából, a régi reflexek továbbviteléből. Az egységes belső piac komoly kihívást jelent, amely például azzal jár, hogy egyes termékek támogatottsága alacsonyabb a 2004 előtti szintnél. Nem élünk eléggé az EU adta lehetőségekkel.

Pontosan mit ért ez alatt, nem hívjuk le megfelelő mennyiségben a támogatásokat?

Egy példával illusztrálnám a problémát: a gazdák többnyire azt igényelnék, ha x mennyiségű almára, vagy sertéshúsra meghatározott mennyiségű támogatást adna Brüsszel. Viszont a termékre vetített támogatások nagy részét tiltja az unió. Mindemellett számos olyan marketing, kommunikációs és kutatási kerettámogatást is ad, amely a versenyképességet segíti elő. Ezt kellene fokozottabban igénybe vennünk. Problémát okoz az állattenyésztés, és a növénytermesztés között fennálló aránytalanság, amely abból ered, hogy a gazdák a terület- alapon kapott mezőgazdasági támogatásukat főként a növénytermesztésre fordítják. Pedig azt a pénzt nem azért kapták, hogy az állattenyésztést háttérbe szorítva extraprofitra tegyenek szert. A legtöbben mégis ezt a modellt választották. A strukturális átalakításhoz szükség lenne a termelők fokozottabb együttműködésére, és a magyarországi terméktanácsok koordinációs tevékenységén is lenne mit javítani. Versenyképességünkre nincsen jó hatással az sem, hogy szétválik a föld tulajdonlása, és művelése, vagyis, hogy a bérleti díjakon keresztül jelentős összegek vándorolnak át más szektorokba.

Maradván a támogatásoknál: a brüsszeli Vidékfejlesztési Bizottság 5 milliárd eurós plusz pénzt csoportosított át mezőgazdasági és környezetvédelmi célok megvalósítására. Mekkora többletforrást jelent ez Magyarország számára?

Az Vidékfejlesztési Bizottság által jóváhagyott tervekben mindössze 1 milliárd euró a többletpénz, a többi az első pillérből (mely a közvetlen támogatásokat jelenti) került átcsoportosításra.  Ez körülbelül 50-60 millió eurót hoz Magyarországnak, melyet teljes egészében a tejágazat fejlesztésére fogunk fordítani. Minden tagállamnak lehetősége volt választani egy palettáról, ahol többek között a szélessávú internet, a biodiverzitás, és a klímavédelem szerepelt.

Miért pont a tejágazatra esett a választás?

A tejágazat az elmúlt másfél évben nagyon nehéz helyzetbe került itthon, és Európában egyaránt, a szektor igen jelentős veszteséget volt kénytelen elszenvedni. A magyar kormányzat – az agrárium szereplőivel való konzultációt követően- úgy döntött, hogy a tejágazat stabilitására fordítja az összeget, annak ellenére, hogy a palettán megjelenő többi célt is fontosnak tartja. Az elmúlt időszak veszteségeit valamelyest kompenzálja majd a támogatás, amely ösztönzőleg hathat a termelőkre.

A spanyol- belga- magyar elnökség feladata lesz a Közösségi Agrárpolitika (KAP) újragondolása, megvitatása. Kialakult már ezzel kapcsolatban egy egységes magyarálláspont?

A KAP komplexitásából és képlékenységéből fakadóan nehéz közös álláspontra jutni, de nem lehetetlen. Hosszú folyamatról beszélünk, melynek valószínűleg csak 2012 második felére lesz végeredménye. Ugyanakkor bizonyos kérdésekben már most is létezik hazai konszenzus, csakúgy, mint a KAP támogatási rendszerének fenntartásában. Ellenezzük, hogy 2013 után tovább csökkenjen a támogatások mértéke, továbbá azt, hogy az első pillérben (jelenleg a terület- alapon, SAPS rendszerben kiosztott közvetlen támogatások, melyeket teljes egészében a közösségi költségvetés finanszíroz- a szerk.) bevezetésre kerüljön bármiféle társfinanszírozás. Persze nem mindenki ért velünk egyet: a britek radikálisan csökkentenék az erre fordított költségvetést, az első pillért pedig egyenesen megszüntetnék. De még itthon sincsen teljes egyetértés a fenti törekvések alátámasztásában, más és más érvrendszerekkel operálunk. Van, aki az olcsóbb importtermékekkel szembeni kompenzáció, és van, aki az előállított mezőgazdasági közjavak (pl.: környezetvédelem) fokozottabb elismerése miatt tartja fontosnak a támogatások fenntartását. Nem beszélve a mezőgazdaság megújuló energiaforrásairól.

Ez utóbbi, és a biodiverzitás képezné az esetleges harmadik pillért. Megvalósulhat ebből valami?

Mostanában egyre kevesebb szó esik a harmadik pillérről, a többség a két meglévő pillér
keretei között kívánja a mezőgazdaság támogatását megoldani, beleértve az új kihívásokat is.

Mi a közös egy spanyol, egy belga és egy magyar gazda érdekeiben? Létezik összhang a trió elnökség tagjai között agrárpolitikai kérdésekben?

Tavaly decemberben megszületett a hármas elnökség programja, amely tartalmazza a triónak a KAP-ra vonatkozó terveit. Madrid, Brüsszel és Budapest egyaránt prioritásként kezeli a kérdéskört, a 2013 utáni közösségi költségvetés vitájával kapcsolatban intenzív megbeszéléseket tervez a KAP jövőbeli céljait illetően. Szerencsére a magyar megközelítéssel Spanyolország és Belgium is egyetért. Később, a részéletek kidolgozása során nem tartom kizártnak, hogy kialakulhatnak ellentétek.

A gazdasági krízis milyen kihívásokat, esetleg milyen lehetőségeket gördített az uniós mezőgazdaság elé?

Mivel az élelmiszer alapvető emberi szükségletet elégít ki, így ez értelemszerűen nem szenvedett el akkora visszaesést, mint például a tartós fogyasztási cikkek és szolgáltatások igénybevétele. Ez viszonylag pozitív hatással volt az agráriumra, annak ellenére, hogy a válság, és főként a bankok hitelnyújtási hajlandóságának csökkenése vastagon érintette a szektort. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program végrehajtásában nem okozott súlyos megrázkódtatást a válság.

Gyakorolt bármilyen kihatást a környezetbarát technológiák fokozottabb felhasználására, mondhatjuk azt, hogy a krízis hatására „zöldebb” lett az agrárium?

A beruházások egy jelentő részének célja éppen a környezetvédelmi előírások teljesítése volt, tehát ebben az értelemben fogalmazhatunk úgy, hogy „kizöldült” a mezőgazdaság.

A magyar EU- elnökségi program elkészítésekor mekkora hangsúlyt kapott az ökotudatos szemlélet?

A program készítőinek feltett szándéka volt az ökológiai tudatosság markáns megjelenítése. Terveinkben szerepel egy karbon-semleges elnökség meghirdetése, melynek során az elnökségi rendezvények lebonyolítása környezetkímélő formában történne.

Tehát egyelőre tervező asztalon van a kivitelezés?

Már több civil szervezettel egyeztetést folytattunk a témakörben, de konkrét döntéssel még nem szolgálhatok. Jó esély van a megvalósítására, de a kivitelezés komoly háttérmunkálatokat igényel. Az elképzelés lényege, hogy a tervezett elnökségi rendezvényeken – mint például az informális agrárminiszteri találkozó, melyen 300 fő vesz majd részt Magyarországon – személyautók helyett autóbuszokkal szállítanánk a vendégeket, és a menük összeállításakor is környezetkímélő szempontokat alkalmaznánk.

Palackozott ásványvíz helyett csapvizet kapnának a miniszteri delegációk?

Marhahús helyett baromfihúst vagy vegetáriánus ételt szolgálnánk fel a vendégeknek, sőt, adott esetben faültetés is szerepelne a programpontok között. Mindezek részletei azonban kidolgozásra várnak.