Fél év múlva pluszban lesz a GDP-nk

Publikálva február 12, 2010 admin által.

Az Equilor szakértői szerint a magyar GDP 2010 harmadik negyedévében válhat ismét pozitívvá. Az infláció valamikor az első negyedévben érheti el csúcspontját, ezuán az árak tartósan süllyedni kezdenek.

A Központi Statisztikai Hivatal péntek reggel tette közzé a 2009-es negyedik negyedévi GDPalakulására vonatkozó statisztikát, amely a várakozásoknak megfelelően egy javuló, ámde a potenciális szintjéhez képest még mindig mélyen alulteljesítő gazdaság képét tárta elénk -olvasható az Equilor elemzésében. A bruttó hazai össztermék a tavalyi utolsó negyedévben 4%-kal, a naptári hatás kiszűrésével 4,1%-kal csökkent, amely lényegesen kedvezőbb az elmúlt negyedévek 7% fölötti visszaeséséhez viszonyítva, a várakozásokhoz képest pedig szintén jobb, hiszen a Bloomberg és a Reuters elemzői felmérése is 5%-os visszaeséssel számolt elöljáróban.

A historikus adatok fényében tehát mostanra kijelenthető, hogy a magyar gazdaság a 2009-es második negyedévben érte el a mélypontját. Negyedév/negyedév alapon már csal 0,4%-kal mérséklődött a GDP, miközben az első három negyedévben átlagban 1,6%-os volt a negyedéves recesszió. Az előzetes adatok alapján tehát a bruttó hazai össztermék 2009-ben 6,3%-kal csökkent.

Az élesen “javuló” gazdasági teljesítmény hátterében azonban nagyrészt az alacsony bázishatás áll, hiszen a 2008-as utolsó negyedév a pénzpiaci válság kibontakozásaként komoly negatív hullámokat indított el globálisan, ami miatt már abban a negyedévben is visszafogott volt a gazdasági teljesítmény. A valós javulást tehát inkább a főbb exportpiacainkon látott enyhe expanzió által húzott export adta (erre jó példa a 2009. decemberi német import adat, mely szerint a legnagyobb európai gazdaság által behozott áruk és szolgáltatások összértéke 4,5%-kal nőtt novemberhez képest), illetve a nemzetközi trendhez alkalmazkodva nálunk is a készletezés beindulása emelendő ki. A lakosság érthető módon továbbra is – és még várhatóan az év nagy részében – visszafogott maradt a kiadások terén. A belső kereslet tartósan alacsony szintje a legfőbb okozója tehát a még mindig 4%-os csökkenésnek.

Ami a közeljövőt illeti, a nemzetközi prognózisok szerint a magyar gazdaság által megtermelt hozzáadott érték előreláthatólag a 2010-es harmadik negyedévben válhat ismét pozitívvá, vagyis a definíció szerint Magyarország akkor léphet ki a recesszióból. (Ezt támasztja alá egyébként a Magyar Nemzeti Bank lentebb látható GDP előrejelzése is.) A piaci szereplők stagnálással számolnak 2010-re, miközben a magyar kormány 0,3%-os visszaeséssel kalkulál.

Csúcsra járó infláció

A KSH a GDP statisztikával egy időben publikálta a 2010. januári inflációs jelentést, amely éves szinten élesen emelkedő pénzromlási ütemről árulkodott. A fogyasztói árindex januárban 6,4%-kal emelkedett éves szinten, ami két tényezőnek volt köszönhető. Egyrészt a relatíve alacsony, 2009. januári bázisérték miatt, másrészt pedig az idén januártól életbe lépő jövedékiadó-emelés nyomán jelentősen felpörgött az üzemanyagárak drágulása.Mint ismert, idén január 1-jétől a gázolaj jövedéki adója literenként 7,6%-kal, míg az ólmozott benzin és a petróleum hasonló adómértéke 5,9%-kal nőtt. A várakozásokhoz képest egyébként itt is komoly eltérés látszott, hiszen az elemzők átlagosan 5,7-5,8%-os inflációt vártak.

Az inflációs ütem a várakozások szerint valamikor az első negyedévben érheti el csúcspontját, majd azt követően tartósabb dezinfláció indul meg a gazdaságban, vagyis az árak tartósan süllyedni kezdenek. Az MNB ezzel kapcsolatban a kamatdöntő ülések alkalmával már többször is jelezte, hogy igencsak megnőtt az esélye annak, hogy a pénzromlás üteme a jegybanki 3%-os inflációs cél alatt fog alakulni belátható időn belül. A jegybank inflációs előrejelzésre szerint a legvalószínűbb, hogy az év/év alapú infláció az idei harmadik negyedévben beáll a 2% körüli szegmensbe. A fogyasztói árdrágulás üteme egyébként a legélesebben a 2010-es év közepén fog csökkenni, amikor a 2009. júliusi áfa- és jövedékiadó-emelés hatása “elkopik” az év/év alapú összehasonlítás miatt.

Equilor vélemény

Ahogy az ilyenkor lenni szokott, a magyar GDP és a magyar inflációs adat sem szokott közvetlen hatást gyakorolni a pénzpiacokra, inkább a nemzetközi befektetők Magyarországgal kapcsolatos helyzetértékelését befolyásolják az ehhez hasonló adatok. A javuló gazdasági teljesítmény kiegészülve a nemzetközi színtéren kedvezőnek mondható befektetői szentimenttel bevonzhatja ma ugyanakkor a külföldi invesztorokat a magyar tőzsdére, illetve az állampapírok piacára.

Hazánk nemzetközi befektetői megítélése egyébként is sokat javult az elmúlt napokban, hiszen az 5 éves magyar államkötvény nemfizetése ellen biztosító kontraktusok felára (ún. CDS felár) a múlt pénteki 272 pontról 247 pontig süllyedt tegnap úgy, hogy közben csütörtökön mind a szlovák, mind a cseh CDS felár is emelkedésnek indult.

Megoszlanak a vélemények

Németh Dávid, az ING Bank Zrt. elemzője elmondta: bár az éves GDP jobb lett a vártnál, negyedéves alapon még 0,4 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye. Hozzáfűzte ugyanakkor: az elmúlt három évben összesen három negyedévben volt példa arra, hogy negyedéves alapon nőtt volna a GDP, ez pedig már a hetedik negyedév, hogy az előző negyedévhez képest visszaesett a bruttó hazai termék.

Negyedéves szinten 2010 első felében pozitívba fordulhat át a gazdasági teljesítmény, az év egészére pedig 0,5 százalékos GDP-növekedés várható – ismertette az ING Bank elemzője. Véleménye szerint – Nyugat-Európához és Kínához hasonlóan – Magyarországon is megkezdődhetett a készletek feltöltése az utolsó negyedévben.

Kondrát Zsolt szerint ugyanakkor a 2010. évi GDP még 0,4 százalékkal csökken. Az MKB Bank vezető elemzője arra számít, hogy az idei első negyedévben még negatív marad a GDP adat, de a harmadik negyedévtől már megindul a növekedés, ami nagymértékben függ európai exportpiacok “húzóhatásától”, mivel a belföldi fogyasztás élénkülésre még aligha lehet számítani. Kondrát Zsolt a tavalyi negyedik negyedéves GDP adat kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy az először publikált adatok később akár jelentősen is változhatnak.